PASCAL FOGADÁSA: VAN ISTEN? NINCS ISTEN?
MILYENEK AZ ESÉLYEK? BLAISE PASCAL SEGÍTSÉGET NYÚJT
Van egy fogadás, amely messze felülmúlja az összes többit: Pascal fogadása.
Blaise Pascal kiváló francia matematikus, fizikus és feltaláló volt; az emberiség történelmének egyik legnagyobb gondolkodója. Csodagyerek volt. Már tizenegy évesen olyan alapvető geometriai tételeket fogalmazott meg, amelyek ma is érvényesek.
Később kiváló tudása lehetővé tette számára, hogy kidolgozza és megalapozza a valószínűségszámítás alapelveit. Megfogalmazta a logikai gondolkodás alapelveit, amelyek ma is érvényesek.
Amikor apja, aki vámtisztviselőként dolgozott, időigényes számításokkal kellett foglalkoznia, Pascal kifejlesztette az első számológépet. Ez jelentette a döntő alapot a modern számológépek kifejlesztéséhez.
Pascal számos találmányt hozott létre és fontos tételeket fogalmazott meg. 31 éves korában személyes hitre jutott Jézus Krisztusban. Később a keresztény hit védelmében írt egy értekezést, de ezt a művet már nem tudta befejezni, mivel 39 éves korában elhunyt.
A modern és ma is népszerű programozási nyelv róla kapta a nevét – Pascal.
Ez a nagy elme Isten létezésének valószínűségét 50:50-re becsülte. Gondolatai „Pascal-féle fogadás“ néven vonultak be a történelembe.
Létezik Isten? Nem létezik Isten?
Egyszer a következő kérdést tette fel barátainak: Ti azt mondjátok: nincs Isten. Én azt mondom: Isten létezik. Ha nektek van igazatok, és valóban nincs Isten, mi lenne velem? tulajdonképpen semmi. Meghalnék, és mindennek vége lenne. Talán nem élveztem volna ki itt mindazt, amit elengedhetetlennek tartunk. De vajon ez olyan nagy veszteség lenne?
De ha Isten létezik, akkor minden, tényleg minden elveszne számotokra. Meghalnátok, és számot kellene adnotok Isten előtt. Vagy talán azt hiszitek, hogy Isten tűri, ha figyelmen kívül hagyjátok őt? Akkor ugyan mindent magatokkal vittek volna innen, de mégis mindent elvesztettetek volna.
Pascal éleslátó gondolatmenete világossá teszi, amit Jézus Krisztus már korábban is elmondott:
„Mit nyer az ember, ha az egész világot megnyeri, de végül az életét elveszíti?“
A Biblia így szól:
„Aki Isten Fiát birtokolja, az birtokolja az életet. Aki viszont nem birtokolja a Fiút, az nem birtokolja az életet sem.“ (A Biblia: Máté 16,26; 1. János 5,12 – „Gute Nachricht” fordítás)
Dr. Viggo Olson, egy neves sebész, megismerkedett Blaise Pascal gondolataival. Ő és felesége minden erejükkel ellenezték a keresztény hitet. Összegyűjtötték az ellene szóló összes érvet, és lépésről lépésre egy páratlan kalandba sodródtak. Dr. Olson erről számol be „Lehet-e elmenekülni Isten elől?“ című könyvében.“
MI OKOZTA A FORDULATOT?
A Biblia olvasása révén élő hitre jutottak Jézus Krisztusban. Ebben döntő segítséget jelentett számukra Blaise Pascal valószínűségszámítása és annak alkalmazása a bibliai-keresztény hit igazságigényére. Az úgynevezett „Pascal-fogadás“. (Megjegyzés: Itt a Biblia szerinti keresztény hit alapjairól van szó, nem pedig az egyházi hagyományokról.)
PASCAL: A JOBB DÖNTÉS
A sebész így számol be: „Blaise Pascal alaposan átgondolta azt a döntést, amellyel ma mi is szembesülünk.“
Arra a következtetésre jutott, hogy minden ésszerűen gondolkodó embernek Jézus Krisztus mellett kellene döntenie, még akkor is, ha a keresztény tanítás helyességének esélye csupán 50:50 lenne. Íme az indoklása:
Ebben a játékban, amit életnek nevezünk, minden embernek meg kell kötnie egy fogadást. Minden fogadáshoz tartozik egy tét. Az embernek vagy arra kell tennie az életét, hogy a keresztény tanítás igaz, vagy arra, hogy nem igaz. Ha az ember nem vállalja ezt a fogadást, akkor automatikusan arra az eshetőségre, hogy nem igaz.
ELSŐ LEHETŐSÉG
Tegyük fel, hogy valaki a bibliai-keresztény hit mellett dönt: ha helyes a feltételezése, akkor mindent nyerhet. Ha pedig téves a feltételezése, akkor nincs mit veszítenie.
MÁSODIK LEHETŐSÉG
Tegyük fel, hogy valaki a keresztény hit ellen dönt: ha ez a feltételezése helyes, akkor semmit sem nyert. Ha viszont téved, akkor mindent elveszített.
Dr. Olson így nyilatkozik magáról: „Mivel régebben szenvedélyes szerencsejátékos voltam, jól tudtam követni Pascal érvelését. Azt mondtam a feleségemnek, hogy az érvelése azon a sima 50:50-es valószínűségen alapul, hogy a keresztény hit helyes. Pascal azonban nem veszi figyelembe a keresztény tanítás igazságát alátámasztó számtalan bizonyítékot. Később azonban rájöttünk, hogy Pascal mégis említette a bizonyítékok keresését is.“
Később szeretnék röviden kitérni a bizonyítékokra. Az egyik vagy a másik álláspontot alátámasztó bizonyítékok nagy segítséget nyújthatnak számunkra abban, hogy a helyes, és így a legjobb döntést hozzuk meg.
A valószínűség elve azt mutatja, hogy érdemes fáradozni az igazság kiderítésén. Hiszen ez a fáradozás bőségesen megéri.
Dr. Olson így folytatta: „Ebben az időszakban egy világos felismerésem támadt a hitet illetően. Láttam, hogy milliók nevezik magukat kereszténynek. Valójában azonban nem igazi keresztények, mert hitük elszürkült és megbetegedett.“
„Tegyük fel“ – mondtam a feleségemnek –, „hogy két beteg ugyanabban a halálos betegségben szenved. Mindketten ügyes orvosnak tartanak. Hisznek a diagnózisom helyességében. Abban is hisznek, hogy az általam felírt injekció megmenti őket a haláltól. Az egyikük beadja magának az injekciót, és túléli. A másiknak – annak ellenére, hogy bízik bennem és a kezelésemben – irracionális félelme van az injekcióktól, ezért elutasítja azokat. Ő meghal.“
Mi a különbség?
Mindkét beteg hittel rendelkezett, mindketten hittek az orvostudomány gyógyító erejében.
De az a hit, amely nem válik a miénk, nem válik cselekvéssé, nem elég.
GONDOLJ bele, mit nyerhetünk:
- Bűneink megbocsátása kegyelemből, érdem nélkül
- Szeretetteljes kapcsolat Istennel
- Egy megváltozott élet, más vágyakkal és célokkal
- Egy új belső életerő
- Örök, boldog élet teljesen más dimenziókban
- Nem fogunk örökre eltűnni. (A Biblia szerint nincs örök pokoli kín.)
A bizonyítékok megismerése:
Jóslatok: A Biblia az egyetlen könyv, amely hosszú időtávra vonatkozó pontos jóslatokat tartalmaz. Több száz beteljesült prófécia létezik, amelyeket ellenőrizni tudunk. Ezek egyértelműen bizonyítják, hogy a Biblia isteni eredetű, mivel az emberek nem rendelkeznek ilyen előre látással.
Maga a Biblia is egy csoda: Ezt a könyvet, amely Isten üdvösségre vezető útjáról szól, 1 600 év alatt 40 férfi írta, és 66 könyvet tartalmaz. A csoda abban rejlik, hogy a tartalom összhangban van.
A régészeti kutatások eredményei: A feltárások rengeteg tényt hoztak napvilágra. A régészet megerősíti a Biblia igazságát.
Életünk változása: Az egyes ember saját életében megtapasztalhatja Isten erejét. Biztos lehet abban, hogy bűnei megbocsátást nyertek. Biztos lehet saját feltámadásában és az örök életben. Krisztus által mindenki értelmes és jelentőségteljes életet élhet.
Úgy gondolom, jó lenne, ha nem érzelmi alapon hoznánk döntést, hanem mérlegelnénk a bizonyítékok súlyát.
A Biblia megismerése:
A Biblia olvasása: Fontos, hogy magunk is megismerjük a Bibliát. Azt javaslom, hogy először az Újszövetséget olvassuk el, mivel az időben közelebb áll hozzánk, és különösen Jézus életét tárja elénk. Ezután jó, ha elolvassuk az Ószövetséget is. Mindig imádkozva tegyük ezt, és kérjük Istent, hogy vezessen minket a megértésben.
Távtanulási bibliai tanfolyamok: Vannak kiváló, ingyenes írásbeli tanfolyamok kezdőknek és haladóknak egyaránt, amelyek segíthetnek nekünk a Biblia megismerésében. Az ilyen tanulmányokat egyedül vagy másokkal együtt is végezhetjük.
Bibliai beszélgetőcsoportok: Ez egy remek lehetőség arra, hogy egy kis, családias körben megbeszéljük a Bibliát. Manapság már lehetőség van arra is, hogy számítógépen keresztül vegyünk részt bibliai beszélgetéseken, például a Skype-on.
Bibliai előadások: Ez is egy jó lehetőség arra, hogy alapvető ismereteket szerezzünk Isten Igéjéről.
Szkeptikusok: Azok, akik őszinte kétségeik vannak, segítséget kaphatnak ahhoz, hogy jó döntést hozzanak. Az egyik lehetőség az, hogy a következőképpen imádkozzanak:
Ima:
„Uram, ha valóban létezel, akkor kérlek, segíts nekem, hogy megismerhesselek.“.
Itt nem a pontos szóhasználat a lényeg, hanem az, hogy őszintén gondoljuk. Jézus azt mondja, hogy annak, aki hajlandó Isten akaratát cselekedni, megadatik a megértés. (Jn 7,17) Akinek azonban szándékosan kétségei vannak, annak senki sem tud segíteni, sem Isten, sem az emberek.
A gondolkodó emberek manapság egyre inkább foglalkoznak a Bibliával. Eközben egy finom különbséget tesznek. Egy műsorvezető így fogalmazott: „Isten ellen nincs kifogásom, de a ‘földi személyzete’ ellen bőven van.“
Sokan sejtik, hogy Istenben biztosan van valami. Azt kérdezik: vajon ezáltal megtalálhatnám-e az élet értelmét?
Vagy mindent megnyerhetsz, vagy mindent elveszíthetsz. A döntés a tiéd. A fogadás érvényes…
Hasznos forrás volt Dr. Viggo Olsen „Lehet-e elmenekülni Isten elől?“ című műve, amely 1973-ban jelent meg a Schulte-Verlag kiadónál a Gerth-Verlag engedélyével.







